<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/" xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom">
	<channel>
		<title></title>
		<link>https://kazreferat.ucoz.net/load/</link>
		<description></description>
		<lastBuildDate>Tue, 13 Sep 2016 06:23:42 GMT</lastBuildDate>
		<generator>uCoz Web-Service</generator>
		<atom:link href="https://kazreferat.ucoz.net/load/rss" rel="self" type="application/rss+xml" />
		
		<item>
			<title>Помогу с поиском рефератов! Реферат іздеуге көмек беремін!</title>
			<description>&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(0, 0, 255);&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;Если вы ищете и не можете найти статьи, рефераты, курсовые, &lt;strong&gt;слайды &lt;/strong&gt;на свою тему, то я предлагаю свою помощь в поиске. Пишите мне в ВК - &lt;a href=&quot;https://vk.com/tousmesrevesserealisent&quot;&gt;https://vk.com/tousmesrevesserealisent&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(255, 0, 0);&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;Егерде сіз өзіңіздің іздеген жұмысыңызды таппасаңыз, маған тікелей хабарлассаңыз болады. Өз көмегімді тигіземін - &lt;a href=&quot;https://vk.com/tousmesrevesserealisent&quot;&gt;https://vk.com/tousmesrevesserealisent&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;

&lt;p style=&quot;text-align: center;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:28px;&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span style=&quot;color: rgb(255, 0, 0);&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman, times, serif;&quot;&gt;САЙТ САТЫЛАДЫ!!!&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://kazreferat.ucoz.net/load/ehkonomika/pomogu_s_poiskom_referatov_referat_izdeuge_k_mek_beremin/27-1-0-181</link>
			<category>Экономика</category>
			<dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://kazreferat.ucoz.net/load/ehkonomika/pomogu_s_poiskom_referatov_referat_izdeuge_k_mek_beremin/27-1-0-181</guid>
			<pubDate>Tue, 13 Sep 2016 06:23:42 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>Электрондық есептеуіш машиналардың дамуы мен қазіргі ғылым мен техникадағы маңызы</title>
			<description>&lt;p align=&quot;center&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&lt;strong&gt;Электрондық есептеуіш машиналардың дамуы мен қазіргі ғылым мен техникадағы маңызы&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;Қазіргі кезде адамзаттың тыныс-тіршілігі электррондық құрылғылардың жұмысына негізделген. Ғылымда, медицинада, техникада, ғарыштануда, т.б. көптеген салаларда кездесетін электрондық аппараттар адм жұмысын күннен-күнге жеңілдетіп, дами түсуде. Қарапайым тұрмыстық тіршілікте де автокөліктермен қатар көптеген жетілдірілген құрылғылар қолданылып келеді: шаңсорғыш, бейнекамера, кір жуатын машина, компьютер, фотоаппарат, т.с.с.&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; Электрондық құрылғы &amp;ndash; жұмыс жасау негізіне электроника принциптері салынған бұйым және оның құрамдық бөліктері.&lt;br /&gt;
Электроника &amp;ndash; электрондық құрылғыларды жасақтау мен зерттеуді, оларды қолданудың принциптерін зерттеуді қамтитын ғылым саласы. Электрониканың дамуының негізінде электрондық құрылғылардың орындайтын функцияларының үздіксіз күрделіленуі жатыр. Белгілі бір даму этаптарында ескіә құрылғылар көмегімен берілген мінцдеттерді атқару мүмкіндігі жойыла бастайды, мысалы, электрондық лампалар мен дискреттік транзисторлар көмегімен. Сондықтан, элементтік базаның әрі қарай жетілдірілуі қажет болады. Жаңа элементтік база негізіндегі электрондық құрылғыны жасақтаудың негізгі факторлары &amp;ndash; сенімділік, гаабариттік өлшемдер, масса, құны мен қуаты.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/ehlektrondy_esepteuish_mashinalardy_damuy_men_azirgi_ylym_men_tekhnikada_y_ma_yzy/17-1-0-180</link>
			<category>Информатика</category>
			<dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/ehlektrondy_esepteuish_mashinalardy_damuy_men_azirgi_ylym_men_tekhnikada_y_ma_yzy/17-1-0-180</guid>
			<pubDate>Tue, 13 Sep 2016 06:20:56 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>ЭЕМ-нің тарихы</title>
			<description>&lt;p align=&quot;center&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&lt;strong&gt;ЭЕМ-нің тарихы&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; Есептеуіш техниканың даму тарихы Ең алғашқы пайда болған есептеу құралы есепшот болып табылады. Кейбір деректерге сүйенсек,есепшоттың жасы 2000-5000 жылдар шамасында, ал пайда болған жері ертедегі Қытай немесе ертедегі Египет, тіпті ежелгі Греция болуы да мүмкін. Бұл санау құралын гректер мен Батыс-Еуропалықтар &amp;laquo;абак&amp;raquo; деп, қытайлықтар &amp;laquo;суан-пан&amp;raquo;, жапондықтар &amp;laquo;серобян&amp;raquo; деп атаған. Бұл құралмен есептеулер оның шұңғыл тақтада орналасқан тастарын жылжыту арқылы жүргізілген. Тастар піл сүйегінен, түрлі түсті шынылардан, қоладан жасалды. Осындай есепшоттар қайта өркендеу дәуіріне дейін пайдаланылып келді. Оның жетілдірілген түрі осы күнге дейін қолданылып келеді. XVII ғасырдың басында шотландиялық математик Джон Непер логарифм түсінігін енгізді және логарифм кестесін жариялады. Ал 1761 жылы ағылшын Д.Робертсон жүгіртпесі бар навигациялық есептеулер жүргізуге арналған логарифм сызғышын жасады. Мұндай құрал жасау идеясын 1660 жылдары Исаак Ньютон ұсынған болатын. Соңғы кезге дейін логарифм сызғыштары инженерлердің бірден-бір есептеуіш құралы болып келді, бірақ өткен ғасырдың екінші жартысында пайда болған электронды калькуляторлар оларды қолданудан ығыстырды. 1642 жылы француз математигі Блез Паскаль он тоғыз жасында дүние жүзінде бірінші рет қосу машинасы деген атпен белгілі, жетектер мен дөңгелектерден тұратын механикалық есептеу машинасын құрастырды. Паскальдың машинасында көпорынды сандарды қосу мүмкін болды.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/ehem_ni_tarikhy/17-1-0-179</link>
			<category>Информатика</category>
			<dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/ehem_ni_tarikhy/17-1-0-179</guid>
			<pubDate>Tue, 13 Sep 2016 06:20:10 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>Турбо Паскаль тіліндегі басқарушы операторлар</title>
			<description>&lt;p style=&quot;text-align: center;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&lt;strong&gt;Турбо Паскаль тіліндегі басқарушы операторлар&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;Паскаль тілі - программалаудағы&amp;nbsp; өте жаќсы&amp;nbsp; тіл. Бұл&amp;nbsp; тіл жеңіл, түсінікті&amp;nbsp; болып&amp;nbsp; оќылады. Паскаль тілі&amp;nbsp; жазылудың, яғни&amp;nbsp; ќұрылымын үйретеді. Паскаль тілі&amp;nbsp; Бейсик&amp;nbsp; тіліне&amp;nbsp; ќарағанда&amp;nbsp; өте жеңіл&amp;nbsp; тіл. Паскаль тілінде&amp;nbsp;&amp;nbsp; әртүрлі&amp;nbsp; типтермен&amp;nbsp; рекурсиямен&amp;nbsp; жұмыс&amp;nbsp; істеуге болады.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;Паскаль тілінің&amp;nbsp; шығу&amp;nbsp; тарихына&amp;nbsp; тоќталатын&amp;nbsp; болсаќ. Алгоритмдік тіл&amp;nbsp; АЛГОЛ&amp;nbsp; 1950-60&amp;nbsp; жылдары&amp;nbsp; шыќќан. Паскаль тілі&amp;nbsp; осы АЛГОЛ-дың&amp;nbsp; мұрагері болып&amp;nbsp; табылады. Бұл&amp;nbsp; тілді&amp;nbsp; шығарған&amp;nbsp; швейцардың&amp;nbsp; ғалымы НИКЛАУС ВИРТ ол осы&amp;nbsp; тілмен&amp;nbsp; өз&amp;nbsp; студенттерін&amp;nbsp; үйреткісі&amp;nbsp; келді.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;Паскаль&amp;nbsp; тілі&amp;nbsp; 70- ші жылдары&amp;nbsp; пайда болады. Паскаль тілі, АЛГОЛ тіліне&amp;nbsp; ќарағанда&amp;nbsp; жеңіл&amp;nbsp; және түсінікті. Бұнда&amp;nbsp; енгізу&amp;nbsp; және шығару процедуралары бар&amp;nbsp; және&amp;nbsp; АЛГОЛ&amp;nbsp; тіліне&amp;nbsp; ќарағанда&amp;nbsp; мүмкіндігі өте көп.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; BORLAND фирмасының&amp;nbsp; TURBO PASCAL тіл стандартының&amp;nbsp;&amp;nbsp; кеңейтілген түрі&amp;nbsp; болып&amp;nbsp; табылады. Сонымен ќатар программа &amp;nbsp;ќұрылуының&amp;nbsp; процесін&amp;nbsp; жылдамдататын&amp;nbsp; және жеңілдететін&amp;nbsp; интегрерленген ортасы бар. TURBO PASCAL&amp;nbsp;&amp;nbsp; пайда&amp;nbsp; болғанға&amp;nbsp; шейін&amp;nbsp; бұл&amp;nbsp; программалыќ&amp;nbsp; өнім&amp;nbsp;&amp;nbsp; жеті версиядан өтті.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/turbo_paskal_tilindegi_bas_arushy_operatorlar/17-1-0-178</link>
			<category>Информатика</category>
			<dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/turbo_paskal_tilindegi_bas_arushy_operatorlar/17-1-0-178</guid>
			<pubDate>Tue, 13 Sep 2016 06:16:00 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>Санау жүйесi. Санау жүйесінің түрлері. Бір санау жүйесінен екіншісіне өту жолы.</title>
			<description>&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&lt;strong&gt;Санау жүйесi. Санау жүйесінің түрлері. Бір санау жүйесінен екіншісіне өту жолы.&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p align=&quot;left&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; Сан түсiнiгi &amp;ndash; математикалық сияқты ақпараттануда да басты негiз. Егер математикада сандрды өңдеу әдiстерiне көп көңiл бөлiнетiн болса, онда ақпараттану үшiн сандарды ұсынуды пайдаланады. Себебi, тек солар ғана жадтың қажеттi қорын, жылдамдықты есептеуде жiберетiн қатенi анықтайды.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p align=&quot;left&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; Санау жүйесi деп белгiлi бiр мөлшердегi таңбалардың көмегiмен сандарды өрнектеу мен жазудың жиынтығы. Санау жүйесi екi топқа бөлiнедi: позициялық және позициялық емес.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;Позициялық емес санау жүйесiнде әрбiр цифрдық мәнi оның алатын орнына байланысты емес. Мұндай санау жүйесiнiң мысалы ретiнде римдiк жүйенi алуға болады. Осы жүйеде жазылған ХХХ санында Х цифры кез келген позицияда 10-ды бiлдiредi. Позициялық емес санау жүйесiнде арифметикалық әрекеттердi орындау қиын болғандықтан, позициялық санау жүйесi қолданылады.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/sanau_zh_jesi_sanau_zh_jesini_t_rleri_bir_sanau_zh_jesinen_ekinshisine_tu_zholy/17-1-0-177</link>
			<category>Информатика</category>
			<dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/sanau_zh_jesi_sanau_zh_jesini_t_rleri_bir_sanau_zh_jesinen_ekinshisine_tu_zholy/17-1-0-177</guid>
			<pubDate>Tue, 13 Sep 2016 06:15:00 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>СorelDraw - векторлық графикалық редактор</title>
			<description>&lt;p align=&quot;center&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&lt;strong&gt;СorelDraw - векторлық графикалық редактор&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&lt;strong&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; СorelDraw&lt;/strong&gt;&amp;nbsp;&amp;ndash; машиналық графиканың нағыз шедеврлерін жасау үшін қолданылатын компьютерлік дизайнердің құралы.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&amp;nbsp; &amp;nbsp; Түрлі-түсті көркемдеулерді; күрделі сызбаларды, кітаптар мен журналдар мұқабаларының фигуралық кітапталарын, фотографиялық шын және фантастикалық шын емес бейнелейлерді; дайын бейнелеулерді редакциялау үшін, графикалық Web-беттерді құру үшін, т.б. жасау үшін қолданылатын қолайлы игеруге қарапайым құрал.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/soreldraw_vektorly_grafikaly_redaktor/17-1-0-176</link>
			<category>Информатика</category>
			<dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/soreldraw_vektorly_grafikaly_redaktor/17-1-0-176</guid>
			<pubDate>Tue, 13 Sep 2016 06:14:04 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>Процессор - компьютердің жүрегі</title>
			<description>&lt;p align=&quot;center&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&lt;strong&gt;Процессор - компьютердің жүрегі&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;Процессорды компьютердің жүрегі десекте болады. Компьютеріңіздің есептеу жылдамадығы осы процессорға байланысты. Өндірісте процессорды Intel және AMD фирмалары шығарады. Intel-дің екі ядролық процессоры Core 2 Duo, ал AMD-нікі DualCore деп аталады. Процессордың жиілігін жоғарлатудан жарыс бітті. Процессордың жиілігі жоғарлаған сайын оның жылу бөлуі де жоғарылайды. Бұл әрине тиімсіз болды. Бұны бір корпусқа екі процессор орнату арқылы жеңді. Процессорлар такталық жиілігі, кэш жадысының көлемімен, платаға орналасатын ұяшықтарының түрімен әр түрге бөлінеді.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br /&gt;
&amp;nbsp;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/processor_kompjuterdi_zh_regi/17-1-0-175</link>
			<category>Информатика</category>
			<dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/processor_kompjuterdi_zh_regi/17-1-0-175</guid>
			<pubDate>Tue, 13 Sep 2016 06:13:05 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>Мәліметтер қорлары және МҚБЖ</title>
			<description>&lt;p align=&quot;center&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&lt;strong&gt;Мәліметтер қорлары және МҚБЖ&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&amp;nbsp;Мәліметтер қоры (МҚ) &amp;ndash; қандай да пәндік аймақтағы ақиқат өмірдің нақты объектілері туралы мағлұматтардың&amp;nbsp; өзара байланыстағы жиынтығы. МҚ-ның негізгі мақсаты &amp;ndash; нақты өмірдің объектілері туралы өте үлкен мәліметтер санын олардың арасындағы байланыстарды ескере отырып өңдеу. МҚ іргелі ұғымдары &amp;ndash; объект, атрибут, байланыс.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/m_limetter_orlary_zh_ne_m_bzh/17-1-0-174</link>
			<category>Информатика</category>
			<dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/m_limetter_orlary_zh_ne_m_bzh/17-1-0-174</guid>
			<pubDate>Tue, 13 Sep 2016 06:12:22 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>Компьютерлік желілер, түрлері</title>
			<description>&lt;p align=&quot;center&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&lt;strong&gt;Компьютерлік желілер, түрлері&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&amp;nbsp;Қазіргі заманғы өндіріс ақпаратты жоғары жылдамдықта өңдеуді, оны өңдеу және берудің тиімді формаларын қажет етеді. Осы мақсатта компьютерлік желілер құрылады.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/kompjuterlik_zheliler_t_rleri/17-1-0-173</link>
			<category>Информатика</category>
			<dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/kompjuterlik_zheliler_t_rleri/17-1-0-173</guid>
			<pubDate>Tue, 13 Sep 2016 06:11:37 GMT</pubDate>
		</item>
		<item>
			<title>Компьютерлік желілер</title>
			<description>&lt;p align=&quot;center&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&lt;strong&gt;Компьютерлік желілер&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p align=&quot;center&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;strong&gt;Компьютерлік желілер және оның ұғымы, түрлері&lt;/strong&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;Қазіргі уақытта компьютерді қолданудың ең маңызды аясы көптеген қолданушылар үшін бірыңғай ақпараттық кеңістікті қамтамасыз ететін желілерді құру болып табылады.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;Желіге компьютерлерді біріктіру үлкен сыйымдылықты дискілерді, принтерлерді, негізгі жадыны, программалық құралдарды бірге қолдану болып табылады.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;em&gt;Компьютерлік желі&lt;/em&gt;&lt;/strong&gt;&amp;nbsp;деп қолданушыларды ақпараттық, программалық және аппараттық ресурстарды және ақпаратпен алмасу құралдарын ұжыммен пайдалануды қамтамасыз ететін өзара байланысқан компьютердің жиынтығы.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;

&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size:20px;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: times new roman,times,serif;&quot;&gt;Компьютерлік желілер &amp;ndash; деп әртүрлі қорларды мысалы программаларды, құжаттарды және&amp;nbsp; принтерлерді бірігіп пайдаланатындай етіп, бір-бірімен кабельдің көмегімен арқылы қосылған компьютерлер тобын айтады.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</description>
			
			<link>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/kompjuterlik_zheliler/17-1-0-172</link>
			<category>Информатика</category>
			<dc:creator></dc:creator>
			<guid>https://kazreferat.ucoz.net/load/informatika/kompjuterlik_zheliler/17-1-0-172</guid>
			<pubDate>Tue, 13 Sep 2016 06:10:54 GMT</pubDate>
		</item>
	</channel>
</rss>